Tizenötödik műhelytalálkozó

Közösségszervező találkozó

2013.03.28.

Somogyvári Zoli, Mester Attila, Sebály Betti, Vojtonovszki Bálint, Lada Zsolt (Magyar Művelődési Intézet, Péterfi Feriékkel is, Kunbábonyban is dolgoztam)

Zoli: Bicskén élő menekültek novemberben szembesültek azzal, hogy ki kellene költözniük, nem tudják, hogy hova. Tömegesen, kb. 80-100-an. Volt egy nagy tüntetés a Parlament előtt 100-120-an. Ők mind bicskeiek voltak, főként afgán menekültek. BM válasza erre: rájuk is érvényes a moratórium az elmúlt néhány év hagyománya alapján – 2004-ben írt az ombudsman arról, hogy válnak hajléktalanná emberek, akik kikerülnek Bicskéről – valszeg ennek hatátásra lett érvényes a moratórium a menekültek kilakoltatására is. Köréjük alakult ez a Migráns Szolidaritás csoport (táborban élő bevándorlókból, nem a táborban élő bevándorlókból, nem érintett szövetségesekből). Februárban is volt tüntetés az EU háza előtt, mert az EU-nak is nyújtottunk be panaszt. Tegnap a BÁH leült a csoportunkkal tárgyalni.

Márc. 31. lett a határidő. 8 család sorsa bizonytalan. Ezen felül 28 ember (egyedülálló férfiak) a Baptista Szeretetszolgálat átmeneti hajléktalan szállójába mehet. 13 Ft egy hónapra.

A 8 családnak a szocmunkások keresnek olcsó albérletet, de igazából nem tudnak fizetni. Egy család van kiemelve valamiért a nyolcból. Mo: akkor kap támogatást, ha eljár a magyar órák 70%-ára. Így 110.000 Ft a jövedelmük. De nem tudják fizetni az albérletet. Erre azt mondta Bicske, hogy jó, van egy passzus, ami alapján ez a család bicskén maradhat, mert ez tekinthető kivételes esetnek. De közben meg a többi család is ilyen helyzetben van.

Kérdéseim:

A konkrét helyzet megoldás. –

Csoportműködés. –

 

VoB: Mi az a Migráns Szolidaritás? Mi ez a csoport? Mik a szerepek? Ezeknek átláthatóaknak kell lennie, közösen kéne megbeszélnetek. Közösségszervező „szabály”: ne csinálj olyat, amit az érintettek is meg tudnak tenni.

Zoli: MSZ: bicskeiek tüntettek, aktív arcok budapestről, külföldiek is, magyarok is kimentek bicskére beszélgetni. A bicskei cukiba bementek 20-30-an beszélgetni, erre a cuki vezetője beköpte őket a táborvezetőnél (helyi fideszes önkormányzati képviselő), hogy „lázítják a menekülteket a budapestiek”. Azóta Budapesten találkozunk, ide viszont kevesen utaznak be a táborból.

Mester Attila: de emiatt miért kellett feljönni Budapestre?

VoB: igen, fontos, hogy hol van a találkozó.

Betti: Milyen a dinamikája a találkozóknak? Mi a szerepe a menekülteknek, szövetségeseknek, stb.?

Zoli: budapesten élő iráni menekültek aktívak – ők a tolmácsok, ők a híd emberek köztünk és az afgánok között; az afgánok pedig maguk között megbeszélik dari nyelven, mit gondolnak ők egy ötletről, majd valaki elmondja az iráni tolmácsnak, aki elmondja nekünk. Aztán a menekültek elkezdtek nem eljönni, mert azt látták, hogy a mi csoportunk, az MSZ nem tud közvetlen választ nyújtani a problémánkra. De maradt két afgán menekült, Muszavi és Ali, akik találkoznak velünk. Azok a menekültek pedig, akik nem jönnek, elkezdtek nem megbízni azokban, akik járnak a csoportunkba, azt mondják róluk, hogy „ők csak teázgatnak velünk”. Mi elmentünk Muszavival és Alival Bécsbe, ők visszajöttek képekkel, videókkal, azóta megint járnak többen a menekültek közül a találkozóinkra.

VoB: Milyen gyakran vannak találkozóitok?

Zoli: Heti 2 találkozó van.

Betti: Mi a ti célotok ezzel az egésszel? (a nem menekülteké, illetve a nem bicskei menekülteké)

Zoli: Legyen nekik jobb. Bármi, amit elhatároznak többen, valamiben támogassuk őket. A mi eszközeink: nyilvánosság adása. Média, tüntetésszervezés, panaszírás. A BÁH-os megbeszélést a Menedék szervezte le, azt a feltételt szabták, hogy csak menekült tagok mehetnek a csoportunkból (2 bicskén elő menekült tagunk ment, plusz az iráni tagunk). Mi azt kommunikáljuk, hogy mi nem tudunk a 100 táborlakó ember nevében beszélni. Amit mi kértünk a BÁH-tól: önként távozhassanak a táborból, ne maradjon senki lakhatás nélkül, megfelelő lakhatást kapjanak. Ha neki drága az a lakás, amit felajánlanak, hagy mondhassa azt, hogy nem. Amit a BÁH mondott: a jogszabályi kereteken belül tud mozogni – a családoktól együttműködést várnak, és az egyedülállók pedig lehetőleg az átmeneti szállót fogadják el.

Betti: én kihasználnám, hogy a BÁH-tól van most válaszom, és ezzel körbemennék, és beszélgetnék azokkal, akik elmentek a tüntire, és/vagy a találkozókra. Mert célotok persze az lenne, hogy a 100 ember nevében beszéljetek. 2 úton: bizalomépítés a többi ember felé + találkozók szervezése, hogy elkezdődjön a közös munka

VoB: az is cél, h vonzóvá tegyétek a csoporttagságot – pl. ez a bécsi út tök jó volt. Fontos a stratégiaépítés.

Attila: egyéni érdek

VoB: ez a 2 ember, Muszavi és Ali a „vezetőtök” most, őket képezni kell. Média, stb. Ez is lehet vonzó.

Betti: ez a 2 ember, akit most „vezetőnek” hívunk hol helyezkedik el a „közösség” hatalmi struktúrájában? Lehet, hogy képviselnek valakit, lehet, hogy nem. Azokat az embereket kéne megtalálnotok, akik a „közösség” hatalmi struktúrájában a csomópontok, akikre vezetőnek tekintenek, azokat bevonni és rajtuk keresztül bevonni. Erre is hasznos lenne az interjúzás, mert megismernétek ezeket a hatalmi dinamikákat. Plusz mi volt most más, miért indult el a tüntetés éppen most? Nyilván évtizedek óta van ez a helyzet. Ki volt a szervezője? Ő kulcsfigura. A képzés fontos, de nekünk mindenképpen a hatalmi viszonyok átrendezése a cél, tehát a döntéshozók számonkérése, illetve a követelések megfogalmazása kulcsfontosságú.

VoB: látnotok kell, hol lehet megváltoztatni a jogszabályokat (jövőbeli célok) + figyelni kell arra, h a jelenlegi rendszer milyen kereteket hagy a megoldáskeresésre (a jelenlegi realitás keretei) – tehát a ti feladatotok: a háttér szakpolitika kidolgozása.

Zsolt: elmondja a benzinkutas toposzt.

Zoli: tárgyalást, interjúra felkészítést már elkezdtük. Egy héten belül a 92 embernek el kell mennie. Ezen a pörög a mi csoportunk. Kérdés számunkra, hogy a csoportunk be tud-e szállni az albérletnézegetésbe, azért is, mert ezzel megerősítjük azokat a megoldási utakat, amiket az állam javasol. Ali és Muszavi azt mondja, hogy ezt ne csináljuk.

Projektalapon működő lakásprojektek: Református Egyház Menekültmissziója néhány családnak tud adni lakást. De nem mindenkinek. De sokszor azoknak nyújtanak lakást, akik egyébként is felszínen tudnának maradni (pl. fogász ember).

Zsolt: a magyar emberek részéről releváns az ellenállás. Az ördög ügyvédjét játszom, a magyar adófizetők tartsák el, nem, vállaljanak ők is felelősséget. Ez a hatalom álláspontja. Lehetséges követelés: elhagyatott falvak Magyarországon, oda költözhessenek?

Betti: közösségszervező folyamat – mi a közösség saját víziója? Végigkérdezni, aztán összehívni egy nagyobb találkozót azon az alapon, hogy beszéltünk mindenkivel a táborban, jöjjünk össze, és dumáljuk át, hogy mit gondolunk ezekről a megoldásokról, és jussunk konszenzusra, mit akarunk követelni. A közösségszervezés ezzel játszik, hogy kisebb találkozók – aztán egy lehetőségnél kinyitja – nagyobb találkozók.

VoB: kommunikálni kell a hatalom felé az ellenérveket – pl. videók arról, hogy miért jöttem el az országomból, stb.? – igen, fel kell mérni, mit akarnak maguk az emberek, és szövetségeseket találni a megoldások megvalósításában (pl. ha véletlenül valakik le akarnak költözni vidékre földet művelni, akkor nyilván ezt nem nektek kell kivitelezni)

VoB: fontos, amit a két tagotok mond: hogy ne végezzétek el a szocmunkások helyett a munkájukat.

Zsolt: félig strukturált interjúkat csináljatok.

Zoli: Jókat mondtok, igen, tényleg el kell kezdenetek interjúzni. A mi 2 tagunk nem is tartozik bele a 92 emberbe. Azt nem értem, hogy miért kéne mind a 100 ember nevében beszélnünk.

Betti: szerintem nektek a tagságotok nevében kell beszélnetek, viszont a tagságnak minél nagyobb számúnak kellene lennie.

VoB: és ne a Menedék találja ki, hogy ki beszéljen a BÁH-hal.

Zsolt: egy mintaprojekt jellegű megoldás kellene, amit legközelebb is lehet alkalmazni.

VoB: közösségszervezés: érdekvédelem – közösségfejlesztés: mintaprojekt – itt az helyzet állt elő viszont, h mind a kettő lehet releváns, mert a menekültek esetében kb. csak a Menedék van, aki mintaprojekteket próbál megvalósítani.

 

Betti: esetismertetés – Egy kistelepülési roma közösséggel megtartottuk az első csoportgyűlést január végén. Kb. 25-en beazonosították ügyként, hogy a közmunkába való bekerülés problémás. A bekerülés átláthatóvá tételéhez még akkor megfogalmaztunk 6 szempontot, amit petícióba foglaltunk (idősek, nők, nagycsaládosok, kerüljenek be, akik nem tudnak máshol dolgozni, akik elvesztenék az fht-t, stb.). Elindult a folyamat. A résztvevők több mint száz aláírást gyűjtöttek, majd elkezdtük tervezni, hogyan tárjuk ezt a polgármester elé. A cél az volt, hogy még a munkaerőfelvétel, márc. 1. előtt fogadtassuk el vele ezeket a szempontokat. Újabb csoportgyűlésen elkezdtünk tervezni egy közmeghallgatást, meg is hívtuk a polgit egy ilyenre. Nem jött el. Végül egy kisebb csapat adta át petíciót a polginak. Nem jött válasz, újabb levelet írtunk, videóüzeneteket vettünk fel arról, miért jó a petíció felvetése (ezt nem tettük még nyilvánossá). Elkezdődött a felvétel, felröppentek olyan hírek, h a polgi beszólt azoknak, akik aláírták a petíciót, miközben felvett az aláírók közül is. Majd megjött a válaszlevél, amiben a polgi azt állítja, hogy ő az összes szempontnak eddig is eleget tett, a nemzetiségi vezetőt pedig nem fogja bevonni a munkába. Egy újabb csoptalálkozón (30 fő) az emberek azt mondták, a polgi a valóságban nem tesz eleget a petícióban kérteknek, alátámasztják. Kitaláljuk, hogy elmegyünk a fogadóórára, tízen jelentkeznek, ez lesz az akció, eldöntjük, köv. alkalommal megtervezzük. Ezután egy héttel, ami már az 5. gyűlés volt, korábban mind átlag 25 fős jelenlévővel, mindössze négy ember jön el, akiket vagy felvettek, vagy van más munkájuk. Indokok lehetnek: lezajlott a 2. kör munkaerőfelvétel, így nincs azonnali haszna az együttműködésnek; nem toboroztunk a tali előtt; és/vagy valójában nem is volt nagy probléma a bekerülés körül, a találkozók inkább csak újabb esélyt jelenthettek az embereknek arra, hogy bekerülnek, hogy őket veszik fel, úgy érezték ezzel ezért tesznek valamit.

Innen hogyan tovább?

 

VoB: több ember bekerült tehát, és úgy tűnik, hogy ellenérdekeltté vált abban, hogy jöjjön, hogy bizergáljátok a rendszert. Nekem az volt a megérzésem, hogy ezt az issuet most nem kell nyomni, mert 8 ember (aki nem került be), nem tömeg. Viszont májusban is elő fog jönni az ügy, plusz ez az issue releváns.

Zsolt: én bemennék a polgármesterhez, és azt mondom, hogy segítenék neki megírni a következő pályázatot, hogy több ember bekerüljön, és hangsúlyozni a szempontokat, amit az emberek megfogalmaztak. Plusz elmennék egy felsőbb döntéshozóhoz.

Betti: A borsod megyei munkaügyi központ lehet egy felsőbb döntéshozó.

Zsolt: centralizált a döntéshozatal. Feljebb is kell lőni. Közmunka a világon a legrosszabb megoldás. Inkább inkubátor házak, kisvállalkozások fejlesztése, nem a közmunka.

Betti: kistelepülésen nem mondhatom rögtön azt, hogy menjünk fel budapestre tüntetni, illetve azt sem, hogy a közmunka ellen tüntessünk – de remélhetőleg, ha elkezdek vele foglalkozni, idővel beszélhetek a rendszer igazságtalanságairól.

VoB: kell-e ezzel az issue-val foglalkozni? Ez a probléma vissza fog jönni az emberek életébe, ez a 8 ember valszeg váltakozni fog. Erre nem lehet csoportot építeni.

Zsolt: mi lehet az oka, hogy nem jöttek el az emberek? Ezt is fel kell térképezni.

Betti: feltérképezés, igen erre mi is gondoltunk – interjúzás – 30 ember szemével látjuk a falut, ki kell lépni Béla (jelenlegi kontaktunk, CKÖ vezető) hatalmi köréből, és kapcsolati hálójából. + a roma közösségben más hatalmi embereket megtalálni, és egy ügyön keresztül egy szervezetbe bevonni őket. Kérdés, ezt hogy lehet úgy csinálni, hogy ne veszítsük el Béla bizalmát.

Zsolt: önálló közmunkás pályázatot is lehetne írni, amit Béla csinál.

Betti: Julcsi személye (másik roma „vezető”) – hogy kerüljünk velük kapcsolatba úgy, hogy ne rontsuk el a kapcsolatot bélával?

Zsolt: Hány éves Julcsi? Van-e roma nemzetiségbeli különbség közöttük (oláh, beás, magyar)? Nemzettség és nemiség mentén is megnézni az ő viszonyukat.

VoB: mindenképpen mondani kell neki, hogy le akarsz ülni Julcsival – én mindenképp hármasban ülnék le velük.

Attila: de az meg nem biztos, h működik, mert lehet, hogy Béla azt érezné, hogy besétál az oroszlán barlangjába. Mennyire lenne etikus, ha azt mondod, hogy tudod, az ellenséggel is le kell ülni, de biztosítani az elköteleződésről?

Zsolt: meg kéne fejteni, mi a motiváció. Valszeg érzelmi. Ezt kell feltérképezni, és utána belőni a sorrendet. Ki a szószóló még? Ezt megkérdezni tőle. És behozni, hogy akkor lehet nyomást gyakorolni, ha a közösség szélesebb részét is bevonjuk, és ahhoz, hogy Béla szempontjai is érvényesüljenek, kell a teljes közösség.

VoB: Lehet, hogy nem is julcsival, hanem egy másik szószólóval kell kezdeni.

Zsolt: szociomentriai felmérés. Mi a véleményük a tanodáról, a közmunkáról, stb.?

Betti: Demográfia: kicsit több a roma, mint a nem roma; 20 éve regnáló Munkáspárti polgármester

Zsolt: „Kommunista földesúr”

Betti: pályázat: megnyert a település/a polgármester egyesülete egy 199 milliós TÁMOP pályázatot.

Zsolt: gazdasági érdekeltségek mentén lehetnek a törésvonalak – ki lesz az a húsz ember, aki dolgozik? Ki fog bekapcsolódni (iskola, stb.)? Választási esélyei növekednek! Másik hatalmi ág megerősödik.

Zsolt: 1 évre 4 millióba kerül egy ember foglalkoztatása egy ilyen pályázaton keresztül – ez nem fenntartható forma, ezért kellene a vállalkozásokat támogatni

Attila: Ki van benne a tűzoltó egyesületben? A polgármester rokonai? Ki van benne a civil szervezetben? A közgyűlések nyilvánosak? Kik döntöttek a pályázat tartalmáról? Hogy született döntés erről a 199 millióról?

Zsolt: milliárdokat öntöttek bele az ózdi régióba, amiből a cigányokhoz nem jutottak el pénzek. Pályázat – fehér ember megpályázza – ez látszik 20 éve, ezért pattog Béla.

Betti: Egyesület adta be – ez a forma védi őket, nehezebben kérhetek beleszólást, mi az, amiben kérhetnek a település lakói beleszólást?

Zsolt: Mi van a pályázatban? Miyen szempontok alapján választódik ki az a 20 ember? Mert van esélyegyenlőségi kötelezettség, stb.a pályázatban benne kell hogy legyenek a horizontális elvek, de nyilván úgyis pofára megy, a kérdés, hogy ez le van-e zsírozva? Tagokat megkeresni.

VoB: A felelősség az egyesületé, a döntés is az övé. De accountability + nyomásgyakorlásra van esély.

Betti: egyáltalán megpiszkálni.

Zsolt: ha nem választják meg, akkor a civil szervezetén keresztül osztja tovább a pénzt, és úgy kovácsol magának hatalmi tőkét, hogy újra megválasszák.

Valszeg nem tudtok beleszólni a cuccba, viszont a polgival lehet nagyon jó alkukat kötni. Ennek a mentén elkezdeni keresgélni gyenge pontokat. Pl. legyen roma a kiválasztásban – olyan alkukat kötni, ami a romáknak jó.

Zsolt felküldi a tanulmányát a listára a civil szervezetekről + hatalmi hálók.

Belenézni a jegyzőkönyvekbe – mutatni, hogy rajta van a szemünk.

Zsolt: először infokat gyűjtenénk az ellenlábasoktól is a pályázatról – sokkal többet megtudsz így a pályázatról. Amikor megvannak az infok, utána ülnék le a polgival, és utána konfrontálódni, a szükség van rá.

 

Önképzős részt most kihagyjuk, úgy érdemes, ha valaki előre készül.

Következő alkalom: Mátéhoz és Márkus Ágihoz igazítjuk az időpontot, hogy legyen a moderálás a következő önképzős rész.

Zsolt további ötletei: Asszertív + erőszakmentes kommunikáció. (önérvényesítő, ámde együttműködő komm.) – XY játék lehet majd egyszer zsolttól – együttműködés-konfrontáció.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: