Tizenharmadik műhelytalálkozó

A találkozó előzetes programja:

10-10.10 Bemutatkozás (abban az esetben, ha van új ember, az oszlopos résztvevők csak név és szervezet alapján mutatkoznak be, az új ember pedig csak nagyon-nagyon röviden)

Moderátor: Máté. A találkozót mindig más moderálhatná, itt jelentkezhetne valaki a következő alkalomra moderátornak.

10.10-12h Esetmegbeszélés 2x1h, 2 ember (múltkori műhelyen az a javaslat érkezett, hogy ez a két ember egy-egy rövid ismertető után konkrét szakmai kérdéssel (kérdésekkel) álljon elő egy jól megragadható probléma kapcsán + lehetőség szerint előtte röviden a listán is foglalja össze, hogy hatékonyabban tudjunk reagálni)

V. Ági jelentkezett –  Giczey Péter

12h-12.45h Ebéd

12.45-13.00 Aktualitások (ez a blokk lehetne, ahol a teljes műhelyt érintő témákat vagy kérdéseket lehetne behozni, ez általában 30 perc lenne, most az előadás miatt lesz csak 15 perc.) Mostani (egyik) téma: bekerült az amcsi közösségszervezős februári programba, hogy tartanának nekünk egy haladó közösségszervező képzést. Azt kéne megbeszélni, hogy mi legyen benne?

13h-13.45 Giczey Péter beszámolója angliai közösségszervező gyakorlatról (20-30 perc + kérdések)

13.45-14.00 Szünet

14.00-15.30 Önképzés/Skill development: Politika és közösségszervezés (ez az a blokk, amit mindig más tarthatna más témában, és közben egy általunk fontosnak tekintett készségben fejlesztenénk magunkat beszélgetős workshop jelleggel) Erre most Betti tesz egy próbát. Végén az eddig összegyűjtött igények alapján kiválasztjuk, mivel akarunk foglalkozni legközelebb, és ki készülne fel szívesen?

15.30-40 Lezárás

A TALÁLKOZÓ JEGYZETE:

Közösségszervezés Műhely

2013. január 23.

 

Jelen vannak: Máté (Civil Kollégium), Papp Jani (AVM), Petrecz Pisti (AVM), V. Ági, VoB (MSZEH), Dinók Heni (Romaversitas), Szalay Ági (Civil Tanulmányok szak, Frisco), Kovács Annamari (Civil Tanulmányok szak), Giczey Péter (Életfa Egyesület), Betti (MRG, AVM), Erzsi (GLC)

 

V. Ági: vipmail email-e nem működik, a t-online-os igen. Mindkettőre szeretné kapni a közösségszervezős leveleket.

 

  1. 1.      esetmegbeszélés – V. Ági:

 

Hogyan lehet használni a már meglévő kapcsolatrendszert, a már meglévő hitelességet a közösségszervezés céljából? Chuck azt mondta, másik személyiséget igényel a közösségszervezés, mint a közösségfejlesztés.

Hogyan lehet összeegyeztetni a közösségszervezést és a közösségfejlesztést, illetve váltani egyikről a másikra?

 

G. Péter: Egyszerű a válasz. Chuck, illetve az amerikaiak nem ugyanazt értik közösségfejlesztés alatt, mint mi. Ezért ez nem dilemma. Ennyi.

 

VoB: Szerintem ne ugorjuk át ilyen elegánsan a problémát. Közösségszervezőként is kell kompromisszumot kell keresni, nem csak verni a palávert. Vannak szerepkonfliktusok.

 

V. Ági: Van egy folyamatos dilemmánk az önkormányzattal. A Rózsa Klub: bevonva a védőnői hálózatot, rajtuk keresztül megszólítva a babák családjait, minden év májusára megszervezünk egy olyan programot, amikor egy rózsatövet kap az a család, aki erre bejelentkezik. Ez az önkormányzat költségében és szervezésében valósul meg. Ezt a programot arra is használjuk, hogy építsük a kapcsolatot a családokkal. Ezen a programon keresztül tartjuk a kapcsolatot az önkormányzatokkal. Ami konkrét példa, ami jobban hajaz a közösségszervezésre: bölcsis forradalom – tavaly májusban kiderült, hogy a kerületben olyan magas igény keletkezett a bölcsődei férőhelyekre, hogy 86 családot utasítottak el a lakótelepen. Itt kezdtük el a közösségszervezés módszert használni: egyszer úgy csinált az önkori, mintha szóba állna velünk. Követelésünk: az illetékes bizottság csináljon egy közmeghallgatást az érintettek bevonásával. Ez nem sikerült, azt mondták, ha az Írisz készít egy javaslatot, akkor azt megtárgyalják, készítettünk, de nem ültek le, nem tárgyalták. Azt is követelték, hogy akik nem kerültek be az állami bölcsikbe, hanem magánbölcsikbe, azoknak adjanak támogatást. Elfogadtak egy rendeletet aztán, amit a családok nem tudtak igénybe venni. Egy hónappal ezelőtt pedig az önkormányzat kilőtte még ezt a rendeletet is, mondván, úgyse tudják igénybe venni. Ágiék pedig már előre mondták, hogy ez nem fog működni. Plusz az embereknek alá kellett volna írni valami jövedelemigazolás félét. Ettől az emberek megijedtek, mert van egy csomó szürke jövedelmük, és féltek, hogy ez kiderül.

 

Nagyon sok mindenre használjuk a szóbeli híresztelést, de az ajtótól ajtóig technika (door knocking) nem működik.

 

VoB: Nagyon izgalmas eset. Amit én nem érzek, hogy hol vállaltátok fel a konfliktus. Attól tartok, hogy az önkormányzat szabályai szerint játszottatok. Ezt a pontot kellene átlépni, nem látom, hogy odamentetek volna tömegesen.

 

Betti: Igen, és persze azt is mondod, hogy nehéz volt ennek megnyerni a családokat. Talán ilyenkor érdemes jogászi segítséget kérni, mert ez tisztázhatja a jogi kételyeket, biztonságban érezhetik magukat az emberek. Próbáltatok-e szövetségre lépni más szervezetekkel? A door knocking technikához: lehet, hogy nem is kell minden ajtón bekopogni, hanem meg kell találni azokat a „közösségi vezetőket”, akik valmilyen státusszal bírnak már, valamilyen vezető szerepet töltenek be, és fel tudnak maguk mögé sorakoztatni embereket, megbíznak bennük.

 

Erzsi: Nem volt olyan képviselő, akinek szintén bölcsis a gyereke, és mellétek állt volna? Hol volt a sajtó? Közösségi terekben is lehet közösségi vezetőt keresni.

 

V. Ági: Plakátoltunk a témában. Helyi Théma jött, kérdeztek tőlünk is, de aztán persze az önkori lekommunikálta a tutit. Nem sikerült nagyobb médiát megmozgatni, az tény, mert ahhoz kellett volna több családot venni. Plusz én helyi MSZP-s vagyok, ez tehát a délutáni témához fontos is lesz, engem jelöltek egy támogatáselosztó kuratórium tagjává. És attól akartuk a közmeghallgatást, akivel én a kuratóriumban ülök. Tehát volt „összefonódás”.

 

Máté: Számomra a hatalom a kulcsfontosságú különbség a fejlesztés és a szervezés között. Lehet, hogy már az első pillanattól kezdve tudhattátok volna, hogy a kérdőív packázás, és nem kell belemenni a játékba.

 

V. Ági: Mikor kell elkezdeni felvállalni a konfliktust?

 

VoB: Szerintem már a kezdetektől nagyobb igényekkel kell fellépni, és már az elejétől kezdve vállalni kell, hogy ez egy konfliktusos beszédmód lesz. Nincs olyan, hogy nem jönnek el egy nyílt bizottsági ülésre – akkor ti mentek  el egy bizottsági ülésre. Ha ez a hozzáállásotok, az már az elejétől kezdve átrajzolja a történetet, a szerepeket, a dinamikákat.

 

Betti: VoBra építve: plusz nem spórolható meg a sok személyes beszélgetés, a kapcsolatépítés, a bizalomépítés, hogy az aggódó családok be merjék vállalni a konfliktust.

 

Péter: Honnan kezdődik a közösségszervezés? Amikor a hatalom nem akar szóba állni velünk!

 

  1. 2.      esetmegbeszélés – G. Péter:

 

Vámosújfalun a település vezetője nem foglalkozik a szegényekkel, a mélyszegényekkel. Nem hajlandók nyilvántartásba venni az adományokat, nem hajlandók elfogadni semmilyen támogatást. Célunk: találjunk olyan embereket, akik partnereink tudnak lenni, és szomszédsági mukásként tudnak tevékenykedni. Célunk, h a helyi erőforrások felhasználával próbáljuk bővíteni a szociális védőhálót. 7 településen indítottunk el ilyen interjúzást. Akit találtunk Vámosújfalun: Joli, aki települési egészségőr tanfolyamot végzett el, maga is mélyszegénységben él. Összesen a településeken 11 helyi aktív embert találtunk, akiket elkezdtünk kiképezni közösségi munkássá és önkéntes koordinátorrá. Ezután kezdték el a tevékenységüket. Első feladatuk az volt, hogy találjanak olyan embereket, akiket be lehet vonni a munkába.

Akik a képzéses közmunka programban dolgoznak, tanulnak kisállattenyésztést és növénytermesztést, és most gyakorlat gyanánt szedik a szemetet a közmunka keretében. Egy-két napra előre van tüzelőjük, ez a nagy probléma (van, aki lopja, van, aki uzsorára veszi, stb.)

Joli ötlete: Oda kéne állni a polgi elé, hogy adjon 5 liter benzint, amivel meg lehetne tölteni a bátyja láncfűrészét, és azzal az emberek össze tudnának vágni annyi fát, hogy sok család ellenne. Pl. úgy, h kitisztítják az önkormányzati cserjést, vagy a Bodrog mentén az árteret.

Ötlet volt: össze kéne hívni az embereket, hogy átbeszéljük, hogyan álljunk a polgi elé. Joli 8 embert tud megszólítani.

Erre a napokban: Joli mondta, hogy nem merte ezt elmondani még a társainak sem, mert most csökkentik a közmunkát. Még az is felmerült, hogy 200 Ft-ot összedobnának, és akkor lenne 5 l benzin.

 

Erzsi: a faluban sok embernek problémája a tüzelő hiánya, nem? Akkor miért nem szólítjátok meg azokat, akik nincsenek közmunkán? Ők talán nem éreznék annyira fenyegettetve magukat.

 

Péter: Ez jó. Egyedülálló özvegyasszonyok is vannak.

 

Ági: Most, hogy felállnak a járási hivatalok, ezek fogják intézni a közmunkát, nem az önkormányzat, és márciusig nincs pénz. Dec. 31.-én felmondtak az embereknek.

 

VoB: Átlagosan évente 79 ezer közmunkás van. Sokaknak felmondtak 31-ig. Van-e magyar cigány ellentét?

 

Péter: nincs.

 

VoB: Mi mozgatja az önkormányzatot? Miért tagadja le, hogy szegénység van faluban? Olyan kritikus tömeget kell képezni, hogy a polgármester úgy érezze, az újraválasztási esélyei múlnak rajta.

 

P. Pisti: javaslok valamit, amit mi már Gyomaendrődön eljátszottunk. Mi megkerestük az Árvízvédelmi Osztályt, és mondtuk, hogy munkanélküli emberek vagyunk, szeretnénk fát gyűjteni. Az Osztállyal sikerült megegyezni, mert nekik egyébként is ki kell takarítani az árteret, és ezért még teherautót is adott.

 

Erzsi: Valszeg mind a 7 településen bepróbálható lenne ez az árteres ötlet, amit Pisti mond, és érdekes lenne, ha a 7 település összefogna, egymást támogatva a helyi közösségi vezetők.

 

G. Péter: Bő egy éve dolgozunk a terepen, ez alatt az időszak alatt nem sikerült a 7 polgit egy asztalhoz leültetni.

 

Betti: Nem látom, hol a konfliktus ebben a helyzetben? Itt Joliék egy ötlettel akarnak előállni, egy megoldással, nem konfrontálódni az önkorival. Természetesen ez előrevetíti a konfrontálódás lehetőségét, de jelen esetben még proaktív megoldáskeresési fázis van. Plusz azzal az ötlettel, amit Pisti javasolt, át lehet lépni a helyi polgármestereket. Plusz gondolom, azt már csináltátok, h összehívtátok a 7 település általatok kiválasztott közösségi munkásait (vezetőit).

 

G. Péter: Igen, ez még valóban nem konfliktus, hanem előrevetíti a konfliktus lehetőségét.

 

Pisti: Igen, itt meg lehet kerülni a pogikat, viszont ötletet is ad a polginak arra, hogy hogyan lehet a közmunka programot értelmesen használni. Mert amikor ezt mi megcsináltuk, azután a polgi már arra is adott engedélyt, hogy a parkból összeszedjük a gallyakat.

 

V. Ági: Jolinak lehet, hogy lenne az özvegyasszonyokhoz csatorna a foglalkozása miatt, nem? És akkor lehet, hogy be lehetne vonni egy-két özvegyasszonyt, aki elkezdené verni a tam-tam-dobot.

 

G. Péter: Igen, Joli tényleg ismeri az özvegyasszonyokat.

 

VoB: Persze, lehet, hogy egy ilyen hatalommániás polginál nem működne az, hogy ezt az árvizes megoldást külön utakon, a polgi megkerülésével vessétek be. Joli megerősítése kétségtelenül fontos.

 

Betti: Igen, és itt jön be a személyes beszélgetése két fajtája: a kapcsolatépítő és a tranzakciós beszélgetés. Az első az, amikor megpróbálod megismerni az embert, és bizalmat építeni felé, a második pedig az, amikor arra bátorítod, hogy megtegye, amit ő szeretne, ami a hasznát szolgálná (amit te is szeretnél).

 

Erzsi: Lehet, hogy a polgi is presztizsnövelőnek venné, ha beállhatna ennek a folyamatnak az élére. Plusz Jolinak is sokat segítene, ha nem egyedül, hanem a másik 6 település közösségi vezetőivel összefogásban kellene cselekedni.

 

P. Pisti: egy külsős segítsége jól jöhet, mert akkor azzal nem tud kitolni.

 

Máté: Szerintem is fontos a külsős segítség.

 

Erzsi: De ha külsős vonódik be, akkor nem a falubeliek csinálják, ez hosszú távon nem jó.

 

Jani: A külső beavatkozás készítse elő a terepet, de ne a külső tegye meg az emberek helyett a lépéseket, hanem a külső szervezze őket.

 

P. Pisti: Én a külsős alatt azt értem, hogy eljön velünk a tárgyalásra, de háttérben marad, nem ő vezetné a folyamatot.

 

Betti: Értelmező: ki a külsős? A közösségszervező?

 

P. Pisti/G. Péter: Igen.

 

Jani: Ha 7 faluról van szó, egy-két személy kell falvanként.

 

G. Péter: Most lesz egy találkozónk a héten, amin ez elő is fog akkor kerülni. A 7 település közösségi vezetői között nincs kapcsolat, nincsenek rokoni szálak.

 

Erzsi: De az ügy közös.

 

Heni: Jolinak elég lenne egy ember a településről, aki még kiáll mellette.

 

Jani: Havi egy találkozó elegendő? Szerintem az nagyon kevés!!

 

G. Péter: Most egyelőre úgy tűnik, igen…

 

V. Ági: Autonómia biobrikett programja?

 

Erzsi: Érdekes ötlet.

 

G. Péter: Köszi az ötleteket, szempontokat, mindegyikben van megfontolandó. Én is elmondom, hogy szerintem mit kéne csinálni. Itt még nincs konfliktus ugyebár: kifuthat közösségszervezés, fejlesztés, közösségi munka, stb. irányába. Választhatjuk, hogy összeszedjük az összes tüzelési gonddal érintettet azzal a módszerrel, hogy mindekit személyesen megkeresünk. Aztán vagy mindannyian odamenni, vagy egy küldöttséget választani. A kulcs az tényleg Jolinak a megerősítése. Azt a 8 embert, akire Joli gondolt, keressük fel, ezt a csoportot erősítsük meg, velük keressük fel a polgit. Az tuti, hogy össze kell ültetni az embereket, és el kell dönteni, hogy keményebb irányba megyünk vagy inkább fejlesztéses megoldásoat keresünk. Én most arra gondoltam, hogy ezt a 8 embert hívjuk össze, és őket kezdjük el megerősíteni. Ez a 10 ember nagyon vegyes vagyonilag, osztályhelyzetileg, etnikailag.

 

—SZÜNET—

 

Aktualitások

Haladó közösségszervező képzés február 11.-én, hétfőn 9h-14h VII. Erzsébet krt. 17. V.em., Hálózat iroda. Milyen kérdésekkel, problémákkal fordulhatunk az amerikai vendégek felé?

VoB:

–         Motiváció fenntartása, feladatok elvállalása érdekében

–         Közösségi pénzügyi rendszer a segitségkérések kezelésére

–         Függetlenség, de együttműködés a politikai pártokkal

Heni:

–         Mikor és mennyire érdemes bevonni szakembert (pl. jogász), hogy ne tolja el az egyensúlyt? Hol megy át advocacy-ba?

Ági:

–         Közösségen belülről lehet-e hozni szakembert? Milyen veszélyekkel jár ez?

Erzsi:

–         Mit kell tenni ahhoz a kezdettől, hogy a szervezővel maradjon a csapat?

–         Hogyan várható el, hogy emberek konfrontációt vállaljanak olyan emberekkel szemben, akiknek hatalmuk van van felettük? (pl. közmunkások)

Heni:

–         Média, mint eszköz. Hol kell felismerni, hogy most van szükség rá? Akár közösségi média is.

Ági:

–         Szervezéshez is használható, ezt is meg kell tanulni.

Máté:

–         Mozgalomszervezés és közösségszervezés: egyik mennyire támogatható a másik eszközével.

Péter:

–         Közösségi média vs. civil-közösségi médiumok, megtévesztő elnevezés.

Betti leirja emailben, mert nincs a teremben.

Betti:

–         Koalícióépítés

–         Kampányban hogyan állítsuk magunk mellé a döntéshozó szavazóbázisát képező csoportokat, embereket – mik ennek a veszélyei? Mik ez előnyei?

–         Esetmegbeszélések – esetmegoldó feladatok (ahhoz hasonlóan, amit én hoztam ma)

 

 

Előadás: Giczey Péter – Közösségszervezés Nagy-Britanniában.

 

Settlement szövetség összeolvadt a Development Trust Associationnel, igy jött létre a Locality, amely a közösségi vezérelt közösségek szövetsége, közel hatszáz taggal. Új projektjükben 2011-2015 között 5000 közösségszervezőt képeznek ki, amiből 500 lesz teljes állásban, ebből 120 van kiképezve. (további 500 félállásban lesz) Őket a Locality szervezetei alkalmazzák helyben.

A hátteret a konzervativ kormány adja a Big Society gondolattal, amiben nagy társadalmat kell épiteni, vége van a jóléti államnak, az embereknek felelősséget kell vállalniuk és aktivkodniuk kell a közösségekben, vegyék el a hatalmat.

November elején a Magyar Settlement Szövetség is részt vett az éves gyűlésükön Bristolban. A magyarok képzést dolgoztak ki közösségi animátor névvel, akik a settlementekben (többfunkciós közösségi házak) dolgozni tudnának. Érdekelte őket, hogy mi a különbség a közösségi animátor-angol közösségszervezés-amerikai közösségszervezés között, igy egy-egy előadással világitották meg. Marha nagy különbség nem merült fel, hangsúlykülönbségek vannak. Közanim aktivizálja a szomszédságot, kevésbé konfliktusos, bár van ilyen érdekvédelmi része is. A többieknél is az aktivizálás hangsúlyos. Az amerikaiak z-vel, az angolok s-sel irják a community organizingot.

Volt műhely is, hogy hogy dolgoznak. Amint belépett a szobába, elkezdett vele beszélgetni valaki vele. Leültek egymással szemben, beszélgettek a problémáiról, kérdőiv (mi a gond, mi az érték számára, mit akar tenni, milyen erőforrást tud betenni). Aztán csoportmunkával összeszedték egy flipchartra egy közösségszervező vezetésével a problémákat, értékeket, lehetőségeket. Szomszédsági tervezés feladat is volt: ötletek összeszedése és plenáris megbeszélése.

Konklúzió: ismét feltalálták a spanyolviaszt, visszamentek a gyökerekhez. Beszélgetni kell, összeszedni a szomszédság gondjait, közösen megbeszélni a dolgokat.

Vannak sikertörténetek és kudarcok is.

www.cocollaborative.org.uk

 

Betti: Mennyire maradnak meg a szomszédság szintjén? Mennyire foglalkoznak országos szintű dolgokkal? Úgy tűnt, hogy sokszor forrásokat követelnének.

Péter: Nem feltétlenül forrásokért dolgoznak. Volt ilyenre is pozitiv példa, de nem csak ezért. Céloznak országos szintre is, pl. a környezetvédelemben.

Ági: Miért éri meg a politikának, hogy hatalommegosztást, saját ellenzéket hozzanak létre?

Péter: Majd az emberek átvesznek bizonyos jóléti szolgáltatásokat és maguknak megszervezik.

Edit: Nem csak hatalommegosztásról, hanem felelősségmegosztásról is szó van. Ez a forrás erősödik, az állami ellátások pedig csökkennek.

Máté: Paul Henderson – nagyon sok ellenvetése volt a közösségszervezéssel kapcsolatban, de jelentős eredményeket ért el az ügyorientáltsága, közérthetősége miatt.

Erzsi: Megszervezett csoportok a politikusnak is jó lehet, mert a nép hangja lesz, nem csak szakemberek csoportja. Az 500 fő közösségszervező az nagyon sok, ki fogja eltartani őket? A többit (terembérlet, papir, ilyesmi) összeszedik gyűjtéssel a csoportok.

Péter: 2015 után az 500 főállású dolgozó bérét közösségi alapitványok fenntartásában próbálják kigazdálkodni.

 

—5p SZÜNET—

Önképzés: Civilek és politika

 

Betti: Politika és civilek kapcsolata. Nagy különbség az amerikai és magyar civil szervezetek között: magukra és az emberekre választópolgárokként hivatkoznak, nálunk ez nem divat, a civil nem politizál. Kérdés: Civil munkánkban/akivistaként hogyan kerülünk kapcsolatba a politkával? Hogyan befolyásolják munkánkat a politikusok, politikai viszonyok?

 

Ági: használni kell a politikusokat, nem elzárkózni. Úgy támadni őket meg, hogy vegyenek részt abban, amit én akarok: villoghat, mint politikus, népszerűséget kap, de megvalósul amit mi szeretnénk.

Máté: aktivistaként képviseleti demokráciával és pártpolitikával kapcsolatban komoly aggályokat fejeztünk ki. A XXI. században fejlettebb részvételi rendszereket kell kiharcolni. Szakemberként a közösségfejlesztés is erről szól: helyi társadalom megerősitése, viszont itt több kompromisszumra van szükség: tanácsadás szakpolitikai kérdésekben, sok ponton együttműködés állami szervezetekkel.

Erzsi: Amerikában a független szavazókért megy a harc, akik nem köteleződnek el egyik oldal mellett sem. Itt van előválasztás, ahol csak nyilvános listára kerüléssel lehet véleményt nyilvánitani két pl. demokrata jelölt között. Nálunk el vagyunk szakadva attól, hogy a szavazat számitana, az emberek félnek véleményt mondani, felvállalni a véleményüket, mert hátrány érheti őket.

 

Betti: Kérdés: Milyen nyomásgyakorló taktikákat alkalmazunk?

VoB: nyilvános meghallgatás.

Erzsi: elmenni a nyilvános eseményeikre és zavarbaejtő kérdéseket feltenni.

Máté: fontos az elszámoltathatóság, ez jelenthet tárgyalást, direkt akciót. Vagy pl. az elszámoltathatósági akció: igen v nem válasz fogadható el a politikus részéről.

Ági: szabadonszülés csapat lobbizása során mindenki megkereste a saját helyi képviselőjét és megkeresték személyesen az egyenlevelükkel.

 

FELADAT: Kampány a közmunka törvényességi kereteinek biztosításáért

Esetlap alapján résztvevők kidolgozzák, hogy egy, a közmunkát szabályozó önkormányzati rendelet elfogadtatása érdekében egy képzelt településen, melynek demográfiai adatai, politikai összetétele vázolva, hogyan gyakorolnak nyomást az egyes képviselőkre, és kikkel kötnek szövetséget, milyen potenciális szavazóbázist mobilizálnak, állítanak maguk mellé a kampány során.

 

Néhány gondolat az összefoglalóból:

Presztizzsel bíró személyek magunk mellé állítása (orvos, védőnő)

Olyan szervezetek magunk mellé állítása, amely tagjai potenciális szavazói azoknak a politikusoknak, akikre nyomást akarunk gyakorolni

Nem szavazókat magunk mellé állítani

Munkanélküliek is nagy szavazóbázis

Tematikailag/szakmailag is magunk mellé állíthatunk embereket

Önkorményzati intézményeket (szükség van a közmunkásokra)

Szavazatbiznisz kell, elég hatalmat magad mögé felállitani szavazatszámban.

„Én most 300 embert képviselek, és azt mondom…” – Amerikában ezt mindig kihangsúlyozzák a szószólók egy közmeghallgatáson.

Telefonos kampánynál Amerikában mondják, hogy „én múltkor Önre szavaztam, de legközelebb nem fogok, ha ezt a rendeletet enm fogadja el” vagy „én bizonytalan szavazó vagyok, de biztos nem fogok Önre szavazni, ha ezta rendeletet nem fogadja el”

Sajnos sok roma ember FIDESZ és JOBBIK szavazó…

Szervezet szervezése fontos lehet! De kevés független van sajnos.

 

 

 

Következő önképzési téma: moderálás à Márkus Ági + Máté spanyol módszer

Hiányoltuk: Szabó Ági, Landwehr Klára (Király utca – Design utca), Szami Radics Béla? (Iza)

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: