Huszonharmadik műhelytalálkozó és haladó képzés

23.Közösségszervező Műhely, 2014 május 27.

 

Chuck Hirt és Joe Szakos a vendégünk, akik az USA-ból érkeztek.

Mindkettőjüknek van magyar érdekeltsége.

2011 májusában a hazai közösségszervezés beindításánál itt voltak, amikor közösségi munkások, szocmunkások, szakszervezeti emberek vettek részt a találkozón.

Magyar viszonyok között nem tudtuk értelmezni korábban a közösségszervezést.

A 2011 májusi képzés utána közösségszervezés 1. műhelyét megtartottuk, azóta is rendszeresen jövünk össze, sokat tanulunk az amerikaiaktól és erőforrásokat próbálunk szervezni azért, hogy itthon is elindulhasson a program. Sokakat ki tudtunk küldeni Amerikába és amerikai mentorok érkeznek Magyarországra is. Legalább 20 képzést, 100-150 eseményt szerveztünk, ami a közösségszervezést terjeszti. Elindultak az első gyakorlatok, sokan küzülünk már valódi közösségszervezést csinálnak itthon. 20 szervezetet próbálunk támogatni abban, hogy közösségszervező gyakorlatukban (műhelymunka, publikálás, 3 helyszínen interjúzással koncentrált folyamat).

 

3 év alatt sokat sikerült elérni, jó alkalom a mai hogy Chuck és Joe újra belépjen a folyamatba.

 

Ma két téma körvonalazódott:

  1. tudatos szervezetépítés
  2. szervezeteken belüli és külső konfliktusok (pl. kisebbségi konfliktusok)

 

Chuck: El is felejtettem, hogy a 3 éves születésnapunkat ünnepeljük 🙂 Nagyon intenzív, ahová eljutottatok ebben a 3 évben. A világnak ezen a felén nagyon nehéz kérdés a szervezetépítés. A konfliktus témáról a vezetőképzéssel kapcsolaban fogunk beszélni.

Először mutatkozzunk be, 3 dologgal kapcsolatban:

– nevetek?

– szervezet, ahonnét jöttetek, mi a kapcsolódásotok?

– mit szeretnétek ma megtanulni?

 

Chuck – Károly, 18 éve Szlovákiában dolgozom, hogy bevezessem a közösségszervezést. A norvég programban is részt veszek. Szeretném jobban megismerni, mit csináltok és mi történt.

 

Füzesi Károly – Hallgatói hálózatban dolgozom 2 éve, pár hete rájöttem, hogy az egyik nagy hiba, amit elkövetünk, azt hisszük, hogy sok információnk van arról, más civilek hogy dolgoznak, valójában nagyon kevés infónk van. Azon szeretnénk töprengeni, hogyan szüntethető meg az infóhiány

 

Tóth Fruzsi – Hallgatói Hálázat és Krízisközpont, vasárnap gyereknapi programot szerveztünk, sok adományt kiosztottunk. A ti példáitokból szeretnék tanulni. Hogy lehet itt jól csinálni

 

Molnár György – a feleségemmel közösségszervező munkát csinálunk. Ő vett részt az amerikai programban is. Utána kezdük el Bőcsön a helyi roma közösség szervezését. Aktuális most a helyi közösségfejlesztés és helyi hatalom kapcsolatának alakítása (önkorm).

 

Kiss Hajni – Közös Híd Egyesület, fiatalokkal végzek közösségszervezést (Fóton, most Szászfán)

 

Madarász Csaba – Elektronikus demokrácia Egyesület, kisönkormányzatot szeretnénk megcsinálni, hogy átláthatóan működjön. Ha sikerül elég erős lakossági nyomást felépíteni, sokan talán mellénk állnak.

Democracy Intarnational – EU nemzetgyűlést hívjon életre és sikerüljön megreformálni a társulási szerződéseket, nyitott vagyok bármilyen tanulásra

 

Szombati Károly – önkéntes médiakoordinátor a közmunkás, közfoglalkoztatási rendszer megváltoztatása, jobbá tétele, hogylehet összefogni a mozgalmat?

 

Damu Richárd – debrenceni, ifjúsági szervezet képviselője, 6 éve a Tilos rádió mintájára tevékenykedünk. November körül kaptuk meg az információt hogy közösségszervezési program indul. A konfliktuskezelés érdekel.

 

Békefi Robi – Zöfinél önkéntes, a Magdolna negyedben van egy közösségszervező program, ahol közösségi kertet hoztak létre. Van egy 13. kerületi roma közöség, akik a roma önkormányzat köré csoportosulnak. Szociális szövetkezetet hoztak létre. Szociális éttermet szeretnének létrehozni. Most kezdik a vezetők kiválasztását.

 

Csoka József – Közmunkás Mozgalom, érdekvédelmet igyekszünk ellátni, sok sérelem éri a közmunkásokat. Hogy tudunk minél több közmunkást bevonni? Nagy a munkahelyi nyomás, kirúgják aki szervezkedni mer úgy hogy többet nem veszik vissza dolgozni.

 

Kontsáh Zoltán – Közmunkás Mozgalom Advocacy Group koordinátora vagyok, főleg jogi dolgokkal foglalkozunk. A közmunkás helyzet rosszabb mint a rabszolgasors. Vannak törvények, csak az emberek nem tudják. Ezt próbáljuk terjeszteni. Ernyőszervezetet szeretnénk létrehozni a hasonló szociális szervezetekkel, hogy kisegítsük egymást

 

Frank Sándor – Magdolna negyedben lokálpatrióta, helyi források felhajtásával a környék jövőéért küzdök. Fő vállalkozásom, hogy holnapról legyen 2-3 plusz emberem, aki a munkában segít.

 

Markó Eszter – a baptisták által működtetett családokátmeneti otthonban dolgozom /Baptista Integrációs Központ Menektültek és Oltalmazottakat Befogadó Családok Átmeneti Otthona I-II./ (április végétől a Lőportár utcában) pályakezdőtől, nincs speciális elvárásom, csak tisztuljon a kép a közösségszervezést illetően. Szeretnék minél több embert megismerni.

 

Hauer Szilvia – Zöfi (Müszi-ben) organikusan működő szervezetről van szó, tavaly év végén krízis volt. Hiánya van a tudatos szervezetfejlesztésnek és közösségfejlesztésnek.

 

Terényi Szabó László – Esély Közösségi Egyesület, civil szervezeteknek írok pályázatokat, foglalkozom projektvezetéssel (hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása). Ahogy az anyagi körülmények változnak, hogy tud a civil szervezet ehhez jól alkalmazkodni – válságmenedzsment érdekel.

 

Vodál Anita – én is részt vettem az amerikai cserén. Elkezdtem dolgozni sérült gyerekek szüleivel egy munkát, a közösségi vezetők felismerése és képzése érdekel.

 

Szakos Joe – a nagypapám 110 évvel ezelőtt Miskolc mellől származom. Azért vagyok itt, mert közösen erősebbek lehetünk. 1993-94-ben itt laktam Magyarországon, sok környezetvédő csoporttal dolgoztam együtt. Reméljük, ma sokat tanulunk egymástól. Nem egy útja van annak, ahogy ezt csináljuk. Ha ott tudtok maradni, ahol most vagytok és próbáltok kölcsönkérni azoktól, akik még itt vannak, épülni fogtok a mai naptól.

 

Mindenki tudja, hogy hol van a Mars? Pár perc múlva a Marsról a látógatók leszállnak és be fognak jönni ide. Megkérdeznek benneteket arról, mi a közösségszervezés. 5-ösével kiscsoportokba megyünk. Csináljatok egy listát legalább 3 dologról, ami része a közösségszervezésnek, amit elmondanátok a marslakóknak!

 

  1. csoport

Először nagy koncertet rendezünk, majd azt mondjuk:

– célunk, hogy alapvető emberi, közösségi jogainknak érvényt szerezzünk

– elnyomottságból a cselekvőképességbe való átalakulás művészete

– értékkereső párbeszéd útját járva, közös értékek felderítése

 

  1. csoport

– egy ügy mentén összefogni a csoportokat az önérdek mentén

– közösségi érdek képviselete a döntéshozóknál, hatalomnál

– közösség számának növelése, rábukkanva a vezetőkre, támogatni őket

 

  1. csoport

– közösségszervező felmér és megkeresi a hangadókat

– sokszor a szervező nem tudja magáról, hogy ő a szerveződnek

– informális hierarchia valósul meg

– szakmaként is létezik

– célja, hogy a hatalmi struktúrákat megváltoztassa

 

  1. csoport

– közös érdekek mentén csoportot kovácsolja össze

– érdekképviselet

– a korábbi célok elérése után új célokat keressen (ciklikusság)

 

  1. csoport

– érintettek feltárása, toborzás

– érintettek együttes munkája, tapasztalatátadás

– társadalmi szemlélet váltás

– utánpótlás kinevelése

– új célok kitűzése

 

Közös keretrendszer felépítése – közös házépítés

Szükséges:

  1. terv
  2. alap
  3. erőforrás
  4. falak
  5. tető
  6. víz, elektromosság, fűtés…
  7. ajtó

 

Arról fogunk beszélni, ha szervezetet akarunk építeni, mire van szükségünk. 5 összetevőnk van, hogy miért szervezünk.

  1. az a feladatom, hogy abban segítsek, hogy a helyiek ÉPÍTSENEK EGY SZERVEZETET
  2. FEJLESSZÜK A VEZETŐKET (olyan embereket keresünk, akik a megosztott vezetés hívei)
  3. MEGCSINÁLJUNK DOLGOKAT (a kenyér megnő az élesztőtől, de be kell tenni a sütőbe, hogy megehessük)
  4. MEGVÁLTOZTATNI AZ INTÉZMÉNYEKET (hatalmi viszonyokat megváltoztatni, nagy dolgokat véghezvinni kezdve a kis dolgokkal)
  5. DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEK ERŐSÍTÉSE

 

 

Biztos, hogy szükséges a vezetők fejlesztése a második lépésben? Nem mozgalmat csinálunk, hanem szervezetet építünk! A sorrend nem jelent prioritásokat! A sorrend változtatható, de mindre szükség van.

Virginiában amivel Joe foglalkozik, sok ügy, sokféle bázissal, sok csoporttal, mert a hatalom, amit próbálunk megváltoztatni, csak akkor változtatható meg, ha van elég hatalom a kezünkben. A szervezet, amelyiknek én dolgozom, azt mondja, demokratikusan el kell döntenünk, melyik bázissal, érdekkörrel, társadalmi talapzattal (hajléktalanok, romák, környezetvédő… stb. ) fogunk együtt dolgozni. Meg kell határozni, milyen fajta szervezetet építünk. Milyen hatalmat kérdőjelezünk meg. Először emberekre van szükségünk.

 

Mit csinálunk ahhoz, hogy kitaláljuk, hogy az emberek mit akarnak? Megkérdezzük őket…

– azon anyákat szeretném szervezni, akik gyermekei nem egészségesek

– a bőcsi hátrányos helyzetűek közös érdekeit képviseljük

– a társadalmat szeretném megváltoztatni…

a legelején van 3 különböző emberem, 3 ötlettel. Lehetőséget szeretnénk adni az embereknek, hogy olyan változásokat indítsanak be, hogy amit szeretnének látni. Sok emberrel beszélünk és eldöntjük közösen, melyek azok az ügyek, amelyeken dolgozunk.

Van egy másik út is. Ha Sándor nem mindenkit kérdez meg, csak a VIII. kerületben kérdezi az embereket. Ő egy speciális földrajzi helyen építi a szervezetet.

Harmadik út, amikor egy szervezet kijelöli az útját, hogy csak környezetvédelmi témákban dolgozunk. Kulcsfontosságú, hogy nagy vagy kis szervezetet építünk, egy vagy több ügyűt…

Joe azt javasolja, inkább szélesen indítsunk, könnyebb utána leszűkíteni a szervezetet, mint fordítva.

 

Mire van szükségünk?

Stratégia, terv, forrás, idő, információ, támogatás, elfogadottság, kommunikáció, elérhetőség – reális cél

Fontos a folyamat, a struktúra, hogy eljussunk a stratégia megvalósításához.

Tudnunk kell mikor és hogy hozunk döntéseket.

 

Ha van 10 emberünk egy szobában, akik egy nagy szervezetet szeretnének építeni. Ők soha nem fogják tudni az összes fontos dolgot, amit tudniuk kellene.

  1. Meg kell határozniuk, miért vannak együtt – fontos, hogy mindenkinek meg kellene kapnia az alap oktatást, lakáslehetőséget (mert mindenkinek kell hogy legyen joga ezekhez)

A 10 ember azon gondolkodik, hogy lehetne jobb a világ, nem olyan, mint most. Nem szeretnénk, hogy bárki kirekesztve legyen, megvan a jogunk a szervezéshez és ahhoz, hogy megváltoztassunk dolgokat.

  1. Létre kell hozni olyan kisebb csoportokat, sejteket, amelyek kapcsolódnak egymással, a szervezettel (a nagy szervezet részeként pl. Bp. kerületeiben létre lehet hozni kisebb csoportokat, de egyet kell érteni a központi szervezet alapvető érdekeikkel (ki kell találni, milyen döntéseket hozhatnak meg a kis sejtek és melyek azok, amelyeket a központ hozhat meg). A struktúráról korán dönteni kell.
  2. Amikor később esetleg nagy harcba kerülünk, a legjobb, ha visszalépünk egy lépéssel és tisztázzuk, hogy miért jöttünk össze és milyen szervezetet szeretnénk építeni.

 

Ki tud egy olyan szervezetet mondani, ahol a döntéshozatal nagyon tiszta?

Van néhány nyílt forráskódú fejlesztő csoport, nyitott szabványügyi testület, mert az alapprincípium az, hogy lehet nyitottan fejleszteni. A szervezet akkor hiteles, ha a működésében is ezt megmutatja (sajnos ez nem magyar). Pl. wikipedia.

A fenti akkor tud megvalósulni, ha kicsi, frissen alakult egyesületről van szó, kis döntéshozó szervvel. Ahogy nő a szervezet, a döntések meghozatala egyre bonyolódik.

 

Most továbblépünk a vezetőképzésre, beszéljen mindenki valakivel, akit nem ismer, hogy a szervezeten belül milyen útja van annak, hogy a vezetők fejlesztése megvalósuljon.

A munkában, ahol én dolgozom, állami szintű szakpolitikákat, és néha az összes államot érintő döntéseket próbálunk befolyásolni. Ha sajtótájékoztatót tartunk, szeretnénk valakit, aki az egész ügyet érti és ki tud állni az ügy érdekében. Ha van egy ellenséges riporter, tudja ezt kezelni. Nincs egyedül, mert van egy második emberünk, aki a vezetői létrán mászik felfelé, aki sokat tud, de nem annyira ügyes. Van mindig egy harmadik emberünk is, akinek nincs tapasztalata, aki lehet hogy még semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik, de fontos nekünk, hogy legyen egy harmadik ember, akit épp beemelünk. Fontos, hogy legyen egy mindig valaki, aki új embereket szervez be, hogy nagyobb hangunk legyen.

 

Ha például van 4 ember, akik még soha nem voltak önkormányzati találkozón, fontos hogy eljussanak. Utána meg kell beszélni a tapasztalatokat. Nem fogják rosszul érezni magukat, ha tanulnak valamit. Lépésről lépésre kell haladni. Amikor megvan ez a tapasztalata a 4 embernek, ők már újabb 4 embert tudnak bevonni. Fontos az új emberek toborzása, bevonása, mozgósítása.

 

– akit vezetőnek szeretnénk bevonni, el kell beszélgetnünk vele, mik a motivációi, alapértékei (jobban meg kell hogy ismerjük)

– el lehet küldeni képzésre

– be lehet vonni a döntéshozatalba (kis feladatokkal kezdve, ezek elvégzését értékelve)

– ha már kis vezetői feladatokat jól végez, akkor nagyobbakkal is meg lehet bízni

– ki lehet dolgozni egy átlátható munkatárs motivációs rendszert

– jó munkatársak mellé segítőket teszünk, hogy a munkatárs feljebb léphessen és a segítő átvegye az ő feladatát

– beszámolás a csapatnak

– egy szervezetben mindenki potenciális vezető lehet, fontos hogy a hangadók ne utalják le a helyzetet (aki félénk, azt bátorítsuk, mert ha eljutott egy csoportra, biztosan van megosztani valója)

– néha fontos, hogy kilökjük az embereket a komfort zónájukból

– viszont ne legyen túl magas sem a léc (fontos az emberismeret és a testhezálló feladatok adása, személyre szabottan, törekedjünk megteremteni hogy később alkalmas legyen a helyzetre – odafigyeléssel) Mindkét stratégiának van helye a különböző helyzetekben.

– nem kell minden vezetőnek polihisztornak lennie, mindenki amihez ért, azt csinálhassa

  1. gyere velem és nézd amit csinálok
  2. menj és csináld, én veled megyek
  3. keress valakit, aki csinálhatja és menj vele

– fontos a szervezetben a feedback

 

Kérdés, ha van egy túl erős ember a szervezetben, aki át akarja venni az irányítást, de ezek nem a szervezet irányába mutatnak. Ilyenkor a szervező feladata, hogy ezekre a folyamatokra figyeljen (a zólyomi munkában is volt valaki, aki jó volt moderálásban, de semmi mást nem akart csinálni… egy idő után a csoport konfrontálódott vele… amikor a csoport egyértelművé tette, hogy vannak más elvárásai, ez az ember ehagyta a csoportot… ez volt a jó megoldás).

 

Chuck: Zólyomban 2007 óta tart a közösségszervezés

A történet nyugat Zólyomból származik. Kb. 43.0000 lakossal, a Zapad szomszédság a legnagyobb, 13.000 lakossal, legfiatalabb életkori közeggel, 800 diákos általános iskolával. Klasszikus szocialista lakótelepi szomszédság.

 

2008-ban kezdődött újra a szervező munka: egy autómosó műhely ügye robbantotta ki a szerveződést, a lakosok nem akarták ennek megnyitását. Volt egy közösségszervező félállásban, lezajlott már egy közösségszervezés, door-to-door, house meeting 40 emberrel. Szavaztak ügyekre, jellemző volt a tagtoborzás. A legnagyobb probléma a sikerük volt, hogy már megnyertek néhány kampányt. Azt hitték, hogy elég jól csinálják a dolgokat, s nem figyeltek oda az emberekkel való beszélgetésekre, nem volt elég door-to-door, house meeting. A vízfejű működési modellt alkalmazták egy vezetővel, minden ő általa intéződött el. 2009-2010-ben egyre több kampányban lettek sikeresek, parkolóház épült, bevették a városfejlesztési tervezésbe az állampolgárokat, egyre több ügyet nyert meg a csapat, amin dolgoztak. A központi mag (10 fős csapat) néhány emberrel növekedett, a tevékenységekhez több száz ember csatlakozott. Valójában a központi mag dolgozott az ügyekért: workshopokat terveztek, hírlevelet hoztak létre, éves találkozókat rendeztek, külsős vendégek meghívásával.

 

A szervezetnek nem volt struktúrája. Minden ember mindent csinált. A központi mag kezdett kiégni, sok időt, energiát tettek bele és nem voltak látványos sikerek.

 

Az „egyedülálló vezető” modellt felváltotta a „mindenki csinál mindent” modell.

Szonja leült Chuck-kal beszélgetni, aki azt kérdezte, miért nem csinálsz valami struktúrát?

 

2011-ben meghozták a döntést, feltornázták a központi magot 25 főre, folytatták a vezetőképzést. 4 állandó ügyet azonosítottak, amivel mindig dolguk volt, mellé tették a kampányokat, egyszerű eseményeket. Ahogy a bizottságok, tanácsok kezdtek kialakultak, egy-egy vezető ezek élére állt. Létrehozták az elnöki szerepet, amit a 25 tagú mag választott 6 hónapra. Rotációs rendszer volt, forgott az elnökségi szerep. A közösségszervező naponta találkozott, segített a bizottsági dolgokba, vezetőképzésben. A vezetőség hetente találkozott. Az egyes bizottságok is hetente találkoztak. A kisebb döntéseket a bizottságok hozták, az egész szervezetet érintő döntéseket a vezetőség hozta. 2011-ben szerettek volna egy játszóteret építeni, megcsinálták volna a fejlesztést, csak az anyagok kellettek volna hozzá. A polgármester helyettes azt a választ adta, hogy nincs pénz. A polg. Helyettest a színpadon is megkérdezték, ugyanazt mondta, hogy nincs pénz… aztán kinyíltak hátul az ajtók, bejöttek a szülők és gyerekek. A polgármester helyettes nem tudta nekik is azt mondani, hogy nincs pénz. Jó barátok lettek. Ebben az esetben a konfrontáció erősen, de tisztelettudóan zajlott. Az állampolgári kezdeményezéseknek ő lett az egyik legnagyobb támogatója.

 

Létrejött egy olyan szervezet, melyben megvoltak a hagyományos szervezeti elemek is, de voltak kampányok (projektek is).

 

Tavaly őszre 5-6 ember eltűnt a központi magból. Amit csináltak, visszamentek a saját ügyeikhez, meghallgatták a közösség tagjait, s az eredeti hagyományos módon toboroztak is újra, újraértelmezték a struktúrát és sikerült megújulni. Forrásteremtő csoport jól működik, a fiatalok csoportja leválófélben van.

 

Most egy új, „kölcsönös függőségi” modellhez szeretnének eljutni. Vannak főbb tématerületek.

Tiszta hatalmi kapcsolatokat létesíteni ami azon alapszik, hogy új tagokat toboroznak, akik megosztott célokon fognak együtt dolgozni, ami teret ad a kreativitásnak és a reménynek. Ez a modell sokkal több értelmet ad nekik azzal kapcsolatban, hogy szeretnének működni. Továbbra is szükség van egy szervezőre, aki figyel arra, hogy a különböző csoportok a saját munkájukkal foglalkozzanak. Legizgalmasabb, ahogy ez a csoport változik és kimunkálja magából az új struktúráit. A régióban ez az első csoport, ahol a szervezet is képes volt megnövekedni. Sokszor előfordul, hogy egy kis szervezet nagy dolgokat csinál, projekteket…. itt tömegbázis van az ügyek mögött.

 

Kérdések:

A közmunkások nehezen aktivizálódnak. Hogy lehet segíteni őket? Tömegek vannak, akik félnek aktivizálódni, mert elveszíthetik a munkájukat.

Hogy lehet 2000 embert egyszerre megmozgatni?

Vagy egyszerre kilépnek, legyőzve a félelmeiket… vagy továbbra sem fog történni semmi.

Lehet, hogy az a megoldás, hogy sok szervezettel kell összefogni, olyanokkal, akiknek nincs vesztenivalójuk (pl. egyetemisták, szocmunkások… akik felelősen gondolkodnak és kilépnek).

Lehet, hogy az első fő szervezők, akik közmunkások voltak, elveszítették a munkájukat, most már hogy nincs mit veszíteniük vezessék a közmunkásokat.

Tulajdonképpen ezt csináljuk.

 

Lehet hogy érdemes lenne elgondolkodni sejtek létrehozásán az ország különböző részein, és kellenének kicsi megnyerhető ügyek, hogy a szervezet megerősödhessen.

 

A közmunkások helyzete nagyon nehéz. Nem merik sokan felemelni a szavukat, mert nem csak a munkájukat, de a szociális támogatást is elveszíthetik.

 

A rabszolgák nem magukat szabadították fel. Ott is az történt, hogy sokan melléjük álltak olyanok, akik képesek voltak megváltoztatni a fennálló rendszert.

 

 

 

 

Ha egy csoporttal dolgozol, az az első, hogy mit szeretnétek csinálni. A második, hogy ki az, aki meg tudja ezeket adni.

Ötlet: helyi önkormányzat — Ki az önkormányzat? A célszemélyt kell megtalálni. A döntéshozók: frakcióvezetők, polgármesterek. A nagyobb ügyeket képviselő-testület hozza meg. Meg kell találnunk azt az embert, aki a mi problémánkban döntést tud hozni.

Ki kell deríteni, hogy ki az konkrétan, aki illetékes az ügyünkben. Láttatok már kutyát aki a saját farkát kergeti? Ez az amit sok szervezet csinál, mert nem tudják, hogy kinél tudnak megnyerni bizonyos ügyeket, ki az, akihez fordulhatnak az ügyükbe.

Gyakorlat: 10 perces csoportmunka; beszélgessünk arról, hogy miként lehet megcsinálni dolgokat, hogyan lehet hosszútávon gondolkodni, mit lehet tenni, hogy megváltoztassuk a hatalmi viszonyokat?

Gyakorlat után:

  1. csoport

Sok időt töltöttünk azzal, hogy magát a feladatot rá tudjuk húzni a saját szakmánkra, párhuzamot tudjunk találni. Semmiféle általános következtetésre nem jutottunk.

  1. csoport

Általánosságban megvan az ügy, amit addig „forralni”, amíg tudjuk, hova szeretnék megérkezni, és hogy mely döntéshozók érintettek. A következő lépés egy petíció és aláírásgyűjtés. Lakossági fórum szükséges a petícióhoz is. Ha az első petícióra nem reagál a megkeresett döntéshozó, akkor nyilvánossá kell tenni az ügyet, így már kötelesek reagálni. Találnunk kell valakit a mi csoportunkból, aki képvisel minket a döntéshozók előtt, és számonkéri az eddig történteket.

Jogi fenyegetés csak a második lépés, míg az első a javaslattétel. A hosszú távú terv, hogy ezentúl vegyék bele a lakosságot is a döntéshozatalba.

  1. csoport

Nem volt teljesen tiszta számunkra a kérdés, ezért arra gondoltunk, hogy az első lépés azután, hogy van már van szervezetünk, hogy nagyon népszerűvé, „menővé” tesszük a szervezetünk, hogy mainstream legyen. Kiválasztottuk a hajléktalanság problémáját, és úgy gondoltunk, hogy csinálhatnánk tehetségkutatót számukra, szerepeltetnénk őket TV-műsorokban, főzhetnénk együtt velük. Fontos, hogy amit mi képviselünk, az hatással legyen a döntéshozókra, e módon mi is benne lehetünk a döntéshozók tevékenységében. Ezzel egy időben úgy gondoltuk, hogy szükségünk van egy professzionális programra, ami népszerűvé teszi a hajléktalanságot. Hiába juttatjuk be az embereinket a döntéshozó folyamatba, attól még az intézményi rendszert nem változtatjuk meg.

 

Joe: amikor meg akarsz változtatni intézményeket, be kell szállnod egy repülőbe, amikor tiszta napos az idő, és ha lenézel, látsz mindent tisztán. Amikor a földön vagy, nem látod át a rendszert. Amikor egy szervezetet építünk, meg kell találni az alkalmat arra, hogy egy repülőből lefelé nézve tudjuk értelmezni a rendszereket (szociális, politikai, döntéshozó rendszerek.) Nem tudjuk az összes választ, de mindannyian tudunk valamit; ha összeülünk és megosztjuk ezeket, akkor többre jutunk. Egy szervezetbe behozhatók olyan emberek, akik segítenek kicsit fentebbről letekinteni egy szituációra. Ez a vezetőképzésben is sokat segít, több értelmet ad azoknak, akiket képzünk. Gyakran gondolkozunk azon, hogy elérünk egy célt, de azon nem, hogy gondolkodjunk rajta. Évente egyszer-kétszer fontos, hogy egy szervezetben kitágítsuk a látásmódunkat. Olyanokkal találkozni, akik kicsit jobban értik az adott helyzetet. Meg kell értenünk, hogy hogyan működik a belső rendszer, amennyiben nemzeti szintre szeretnétek lépni. Ha helyi szinten akarunk működni, akkor a helyi szintet kell megértenünk. Néha előfordul, hogy egy szokatlan szövetséget kell kötni a hatalommal. „Politikusok közt nincsenek állandó barátok és nincsenek állandó ellenségek.”

 

Demokratikus értékek:

  1. Fontos, hogy biztosak legyünk abban, hogy a szervezetünk demokratikusan működik. Szükséges bizonyos struktúra és döntéshozatali rendszer ahhoz, amit csinálunk.
  2. Gondolkodni kell arról, hogyan néz ki a vezetésünk. Mi az, amit mások látnak belőlünk? Csak a TV-s szerepléseink alapján (vagy más alapján) határoznak meg minket?
  3. Fontos gondolkodni a hatalomról a szervezeten belül; ez egy bevonó dolog, egy reflektáló tényező.
  4. Tisztelni kell különböző kultúrákat, nyelveket. Ez két csoporttal kapcsolatban különösen fontos: a fiatalokkal és a más nemzetiségűekkel (a mi esetünkben romákkal) kapcsolatban. Ha tárgyalni megyek egy más jellegű csoportba, akkor annak a csoportnak a kultúráját, működését kell tisztelnem és gyakorolnom.

 

A demokratikus értékek erősítéséhez szükséges tudnunk, mi zajlik a szervezetünkben.

 

Résztvevők értékelése:

– a feladatok nagyon jók voltak, jó, hogy együtt gondolkodtunk

– segített a struktúra megismerése, felfrissítette az eddig elhomályosult szakaszait a munkának

– tetszettek a kivonatok, a lépések megismerése – bár már ismerős volt korábbról

– jó volt megismerni szervezeten belül működő hierarchiákat

– elmélet és gyakorlat aránya jó volt, a hazai és nemzetközi példák

– vezetőképzés megismerése hasznos volt

– az idő kevés volt, háromszor ennyi szükséges a feldolgozáshoz

– az itt tanultak erőt is adnak a folytatáshoz

– jó sok fajta civil szervezetet megismerni, de jó lenne, ha a rövid idő távlatában kevesebb dolgot konkretizálnánk

– sok hasznos információ, amit be tudunk építeni a munkákba

– megerősödött bennem, hogy nem kell félni a változásoktól

– az információs csatornák kiépítése rendkívül fontos

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: