Hetedik műhely

Március 22-én megtartottuk hetedik műhelyünket is. Nem telt házzal, de fontos hozadéka volt az együttlétnek, hogy a csoport megismerkedhetett a hat hétre Amerikába utazó és közösségszervezést tanuló “delegációnk” három tagjával. A találkozón megpróbáltuk összeszedni az ezt megelőző műhelyek és előadások tapasztalatait. Kitértünk a mozgalmakra, szakszervezetekre, spontán tömegakciókra, közösségszervező előadásokra, illetve az érintett konkrét gyakorlatokra és tapasztalatokra. A nap második részében a műhely jövőjéről gondolkoztunk, amelynek rövid összegzése a cselekvésben fogalmazható meg, agy jövő alkalommal már két konkrét példa mentén tervezzük meg saját cselekvési lehetőségünket.

A találkozó első részéről nem készült jegyzet, mert ezt ismétlésnek tekintettük és az előadások visszakereshetők a megelőző műhelyek anyagaiban.

A jövő tervezését illetően a következők látszottak kirajzolódni:

Szükségünk van:

Olyanokra, akik elhivatottak, csinálják, értenek hozzá, tanulnak

Megfelelő témákra, ügyekre, szervezetekre

Szakmai hálózatra, tapasztalatcserére, tanulmányutakra, tanulási lehetőségekre

Gyakorlati munkára

Szupervízióra, egyéni és csoportos mentorálásra a gyakorlati munkákban

“Térre”, ahol összeadhatjuk a tudásunkat, megoszthatjuk tapasztalatainkat

Megfelelő és hosszabb-távú, rugalmas finanszírozási formákra

Hogyan tudnánk ehhez közelebb kerülni?

Az egyetlen járható útnak legtöbben valamiféle forrásközpont létrehozását tartanánk, amely mindegyik témában segítene az előrejutásban. Ez mindenképpen erőforrások bevonását tenné szükségessé.

Főbb feladatai:

– toborzás

– stratégia

– elméleti és gyakorlati tudás “desztillálása”, fordítás

– gyakorlati munka kiszolgálása

– forrásszervezés

– kommunikáció és koordináció

A másik szálon nagyon nagy hangsúlyt kell adni a potenciális közösségszervező szakemberek munkájának finanszírozására, hogy valami valóban elindulhasson.

Mi lehet mindebben a műhely szerepe?

Ebben a kérdésben nem hoztunk igazi döntést. A műhely gyakorlatilag mindegyik témában szerepet vállalhat(na), ez a közös döntésünkön múlik. Ugyanakkor két fontos szereplehetőség elhangzott. Az egyik valamiféle think-tank szerepet körvonalaz, így a csoportot valamiféle szellemi műhelyként képzeli el. Ez a szerep egyfajta stratégiaalkotó/tanácsadó munkaformát feltételez.

A másik elképzelés sokkal inkább gyakorlati. Ez utóbbi az első gyakorlati munkák megszervezésével, követésével, koordinációjával gondolja el a közeljövőt.

Fontos tanulság volt, hogy habár ténylegesen terítékre kerültek ezek a lehetőségek, ebben a létszámban és ezen a napon nem hoztunk közös és hosszabb-távú döntést. Ezzel egyidejűleg azonban a következő műhelyek tartalmi megvitatásánál előtérbe került újra a gyakorlati munka, illetve markánsan megjelent a gyakorlat igénye (ami befektetést is jelent), így a közeljövőt illetően mégis elköteleződtünk e legutóbbi vonal mellet. A konkrét tartalmat illetően ez azt jelenti, hogy a legközelebbi alkalommal két ügy mentén elkezdjük a gyakorlati tervezést és cselekvést.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: